Mit tehetünk a ház körül a klímaváltozás hatásainak csökkentésére?

A klíma az udvarunkban is változni fog

 Aki kertes házzal rendelkezik, az tapasztalhatja, hogy a megváltozott időjárási körülmények megkövetelik azt is, hogy a ház körül is felkészítsük kertünket és udvarunkat a változásokra. Az erősödő viharok, a hőségnapok, a hosszabb szárazságok mind kihívásként jelentkeznek. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy a ház körüli teendőket ellátva mit hogyan csinálunk: a helyes megoldások választásával a felesleges környezeti terheket is csökkenthetjük.

Kertünk és udvarunk milyen tevékenységeinken keresztül terhelheti a környezetet?

A ház melletti kert kicsiben olyan, mint a mezőgazdaság nagyban. Ha itt kicsiben hibázunk, rossz módszereket használunk, az ugyanolyan káros, mint az intenzív mezőgazdaság környezettel nem törődő, hibás gyakorlatai – és sok kis tévedés összeadódva itt is komoly környezeti károkká adódhat össze.

A kertet sokan a szántóföldekhez hasonlóan az utóbbi évtizedekben elkezdték intenzív módon művelni. Az egyik rossz módszer a korábban bevált szervestrágyák műtrágyákra, és mesterséges tápanyagpótló szerekre cserélése, valamint a kemikáliák ellenőrizetlen és átgondolatlan használata. Pedig a szerves trágyák nem csupán tápanyagot adnak a talajhoz, hozzájárulnak a talajélet fenntartásához, és a kiszáradást is hatékonyan megelőzik. A kemikáliák bevetése a biológiai védekezés módszereivel szemben mindig ipari előállítást, és ezzel nagyarányú energia- és anyaghasználatot, plusz környezetterheléseket jelent.

A kerti hulladékok, nyesedék, avar elégetése közvetlen módon rengeteg szennyező vegyületet tartalmazó füstöt, és természetesen üvegház gázokat ereget a légkörbe, s nem utolsó sorban nem is kifejezetten szomszédbarát megoldás. Hasonlóképpen a gyakori árokparti kiskerti gazosok felgyújtása, és a tarlóégetés is rossz módszer – nem utolsó szempontként tilos is…

Jó példák, ötletek

Nagyon sok helyen működik már komposztáló rendszer, amely segít a kerti hulladékok és a konyhából kikerülő, szerves konyhai hulladékok ártalmatlanításában, hasznosításában. Az ömlesztve gyűjtött kommunális hulladék legnagyobb hányada épp ebből a típusból kerül ki, ezért is fontos elkülönített gyűjtése és megfelelő kezelése. Mivel minden problémát legegyszerűbb és legkörnyezettudatosabb helyben megoldani, így a szerves hulladékok helyben komposztálása a legkézenfekvőbb megoldás.

Ezzel kapcsolatban akadnak azért tévhitek, példaként ilyen az, hogy a diófalevél nem alkalmas a komposztálásra – a valóságban a diólevél más növények növekedését gátló anyagai a szokásos 6-8 hónapot még kicsivel megtoldva ugyanúgy elbomlanak. A komposztban termelődő hő ráadásul egyrészt elöli a kórokozók, fertőző ágensek nagy részét; másrészt rengeteg olyan hasznos élőlénynek ad otthont, mint a földigiliszták és a békák, varangyok.

A kerti hulladékok nem csupán a komposztba kerülhetnek, ezek fásodó részeit egy mulcsozógép segítségével le is apríthatjuk. A mulcs tuajdonképpen egy lassú komposzt; idővel a fák alá, virágágyakba, sétautakra kiszórva ugyanúgy elbomlik, mint minden szerves anyag. Bomlása azonban a szárazabb körülmények és az e miatt is távol maradó lebontó élőlények hiányában jóval lassabb. Addig is többféle pozitív hatást fejt ki, takarása alatt kevésbé kelnek ki és fejlődnek a gyomok, a talajba zárja a nedvességet, és saját anyagából szép lassan visszakerülnek a talajba a különféle tápanyagok, hazsnos nyomelemek is.

Mit tehetünk a ház körül a klímaváltozás hatásainak csökkentésére?

A változatos magasságú fák és fasorok megtörik a szél erejét, helyesen telepítve védik épületeinket.

Gyűjtsük az esővizet! Az öntözés legolcsóbb és legtermészetesebb módja ennek felhasználása.

Ha nincs a háznál, szerezzünk be kerékpárt! Településeink ideálisak a bicikli használatához, de gyalog sincs messzire semmi – e kettő a két legkörnyezetkímélőbb közlekedési módszer.

Gyűjtsük külön a konyhai hulladékot, komposztáljunk!

Növeljük a talaj termőképességét szerves trágya használatával! A szerves anyagok a talaj vízmegkötő és tároló képességét is javítják.

Váltsuk ki a vegyszereket természetes módszerekkel, a káros rovarok távol tartására például odúk segítségével, és téli etetéssel csalogassunk énekesmadarakat.

A kert sarkában alakítsunk ki egy kis „elvadult” részt, bokrokkal, gallyrakással. Ez a biológiai védekezést apró rovarevők, énekesek, sünök, gyíkok megtelepedésével segíti.

A keletkező szennyvíz mennyiségét csökkenti, ha komposztáló toalettet helyezünk ki. A belső gyűjtőtérbe rétegenként leszórt faforgács, szalma, vágott széna, mulcs hatására ez nem lesz olyan kellemetlen illatú mint a hagyományos hasonló kerti helyiségek, viszont rengeteg hasznos anyagot állít elő végtermékként.