Hőségnapok

Kánikula Magyarországon

Az utolsó száz évben évente átlagosan 10-25 nap esett a hőségnapként meghatározott, 30°C-t meghaladó nappali hőmérsékletű kategóriába. Ez a szám folyamatos és határozott emelkedést mutat, valójában a múlt század eleji 10 napos periódusokkal szemben 2000 után nem ritka a 30-60 napnyi kánikula sem évente. Ráadásul a hőségnapok sem egyesével jönnek, az Alföldre jellemzően a harminc napot meghaladó mértékű hőségnap sorozatok kora jött el.

A hőségnapok kialakulása

Kánikuláról, azaz hőségnapokból álló időszakról akkor beszélhetünk, ha a nappali hőmérséklet csúcsértéke 30°C fölé emelkedik, és az éjszakai lehűlés mértéke nem éri el a 20°C-t. Vagyis a levegő ekkor éjjel sem tud igazán felfrissülni, a talaj és az épületek visszahűlni. A nagy hőség közvetlen hatása értelemszerűen a párolgás növekedése, azaz a fokozott méretű kiszáradás, mind az élőlények esetében, mind a talajban; de érzékelhető hatása a felszíni vizek vízkészletének csökkentésében, és az épületek állagromlásában is, a nagy hőingásra való reakcióként.

Egészségügyi hatások

A kánikula hatását magunkon is tapasztalhatjuk, jellemzője a fáradékonyság, koncentrációs zavar, a test vízigénye többszörösére növekszik. Egyes betegségeknél, így a szív és érrendszeri, keringési problémáknál, az idegrendszeri betegségeknél, a hormon és a nyirokrendszer megbetegedéseinél a hőségnapok fokozott kockázattal járnak, és gyakoribbak a baleseti eredetű egészségügyi problémák is. Még az egészséges emberek számára is könnyebb a hőguta, azaz a test túlhevülése, vagy a napszúrás összeszedése.

A mikroklíma fontossága

A test működése szempontjából kulcsfontosságú a hőérzet, azaz a tényleges hőmérséklethez képest fontos az észlelt komfortzóna biztosítása. Ezt legkönnyebben árnyékolással, és a páratartalom növelésével érhetjük el, de például kihatással vannak rá az épületekben használt színek is. A páratartalom biztosításának legolcsóbb eszközei a növények.

Árnyékolástechnikák

A benapozottság mértékét különféle árnyékoló rendszerekkel érhetjük el. A legolcsóbb, legstabilabb és létével legtöbbféle járulékos hasznot hajtó árnyékoló az élő növényzet, a fás szárúak telepítése, vagy a falak zöld borítása. Ezek mesterségesen nem pótolhatók, de kiegészíthetők redőnyökkel, ernyőkkel, spalettákkal épületeinken.

Ne használj klímát!

Miért nem a klímaberendezések jelentik a jó megoldást? A klímaberendezések magas áramigénye könnyen túlterheli a rendszert, ráadásul a berendezés és a felhasznált energia előállítása önmagában is rengeteg üvegházgáz kibocsátásával jár együtt – több problémát generál, mint amennyit megold. Sokkal inkább hozzájárul a felmelegedéshez, mintsem csökkentené azt.