Hogyan szervezzük életünket a klímaváltozás hatásaira felkészülve?

Életmódunk, szokásaink és a klímaváltozás

A Kárpát-medence klímáját máris befolyásoló, és lakóhelyünket is elérő klímaváltozás kiváltásához nagyban hozzájárul mindennapi életvitelünk. Sok ember védekezik azzal, hogy az ő szokásai, döntései semmit nem befolyásolnak, olyan kis hatással járnak környezetünkre, hogy a nagy egészen sem rontani, sem javítani nem lehet velük. Pedig ez nem így van! Mindennapi döntéseink sokasága összeadódik, mint ahogy a sok magánszemély apró hatása is összeadódik a közösség komolyabb hatásává. Nem mindegy tehát, hogyan döntünk cselekedeteinkben a mindennapok során.

Milyen következményei vannak életvitelünknek?

Bár ezt a saját bőrünkön általában nem érezzük, és nem is gondoljuk végig miért lehet így, de a magyarországi átlag életszínvonal alapján bizony a világ leggazdagabb 20 %-ához tartozunk. A világ népességének átlagához képest sokat fogyasztunk, sokat keresünk, és sokat is költünk, vagyis sokat pazarolunk. Pedig a világ átlaga is már túl van a hosszú távon fenntartható fogyasztás szintjén!

A fogyasztói szokások közvetlenül hatnak ki az üvegházhatást okozó gázok termelésére. Bármit veszünk, bármilyen anyagot használunk fel, valamilyen mértékben hozzájárulunk az emberiség szén-dioxid kibocsátásához. A kibocsátásokért nagyon nagy részben felelős az áruk ide-oda szállítása, amely főleg a világ túlsó feléről származó élelmiszerek és árucikkek esetében jelentős.

Nem meglepő, hogy a környezeti terhek növeléséhez az étkezési szokásaink is jelentősen hozzájárulnak. Nagyon nagy mértékű az élelmiszer pazarlás, hazánkban vidéken 40 % körüli mennyiség kerül maradékként vagy konyhai hulladékként a kukákba, a nagyvárosokban ez eléri a 60 %-ot is.

Az energia- és az élelmiszerek túlfogyasztása mellett a vízzel való gazdálkodásunk is sok környezeti terhet termel ki magából. Sajnos a hazai vízellátó rendszernek köszönhetően mindenhez ivóvizet használunk, a főzésen és iváson kívül fürdésre, takarításra, mosásra, öntözésre, sőt, a vécé öblítésére is. Pedig az ivóvíz előállítása és a fogyasztókhoz való eljuttatása rendkívül energiaigényes folyamat, s így sok üvegházgáz légkörbe jutásával jár együtt.

Jó példák és ötletek

Az életmód megváltoztatása nem csupán a környezet számára járhat kedvező hatásokkal. A túlfogyasztás, főként a félkész és a teljesen feldolgozott élelmiszerek tekintetében, gyakran jár a saját egészségünk közvetlen károsításával is. Amennyiben ezt sikerül visszafognunk, egy egészségesebb, kontrolláltabb élelmiszerfogyasztás szervezetünk számára is pozitívan hathat.

Az egészséges élelmiszerek érdekében szerencsére nem kell messzire mennünk. Sajt településünkön is megtalálható piac, amely a helyi termelők számára biztosít megjelenési, elárusítási lehetőséget. Itt közvetlen kapcsolatba kerülhetünk a termények előállítóival, kikérdezhetjük őket az azokhoz használt módszerekről, vegyszerekről, az árusítás előtti előkészítésről. Ennél már csak akkor jutunk könnyebben friss, idényjellegű élelmiszer alapanyagokhoz, ha magunk állítjuk elő őket a rendelkezésre álló területünkön. Bár sajnos a házak körüli kertek jó része nem vesz részt a termelésben, újra egyre többen látnak neki az ezzel kapcsolatos feladatokhoz, és próbálkoznak meg a kiskerti viszonyok közti termesztéssel.

Sokat jelenthet az is, ha étkezéseinket tudatosan a házi koszt felé próbáljuk szervezni. A bolti készételeknél a saját konyhában készülő fogások általában sokkal kisebb környezetterheléssel járnak, könnyebb kontrollálni azok egészséges összetevőit, s nem utolsó sorban a családi és kisközösségi programoknak, közös tevékenységeknek is jó alapot adhatnak.

Hogyan szervezzük életünket a klímaváltozás hatásaira felkészülve?

A bevásárlás előtt mindig írjunk bevásárló listát, és utána tartsuk magunkat hozzá, így kerülhetjük el a felesleges dolgokat…

Az üzletekben, piacon kerüljük az eldobható csomagolást, vagy a túlcsomagolt árukat!

Használjunk helyi termékeket, helyből származó alapanyagokat, így rengeteg felesleges áruszállítást takarítunk meg!

Hőségnapokon fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása. A fokozott izzadás sóvesztéssel is együtt jár, ezért annak pótlásáról ételeinkkel gondoskodjunk!

Keressük az idényjellegű termékeket, ezzel megspórolva a tartósítást, hűtést, adalékanyagokat, és egy csomó plusz csomagolást!

Az árukat keressük lehetőség szerint nagyobb kiszerelésben! Igy nem csak kevesebb hulladékot fogunk megtermelni, de az áru és a csomagolás kedvezőbb aránya révén költséget is megtakaríthatunk.

Kerüljük az eldobható csomagolásokat! HA lehetőségünk van rá, válasszuk a kimért termékeket, amihez akár előre vihetünk magunkkal tároló dobozt, zacskót. A boltba vigyük magunkkal saját bevásárló kosarunkat, szatyrunkat, mondjunk nemet az eldobható zacskókra!

A használati cikkek esetében nem mindig az olcsóbb jár kevesebb költséggel. Válasszunk tartós, hosszú élettartamú termékeket, az olcsó, gyatra minőségű, gyorsan elavuló áruk helyett!