Extrém esőzések, villámárvizek

A klímaváltozás hatása a csapadékképződésre

Hazánkban a lehulló csapadék éves mennyisége átlagosan 500-700 mm, azonban ez az ország területén meglehetősen egyenetlenül oszlik el, 350-850 mm közt változva, attól függően, hogy a Homokhátságról vagy az Alpokaljáról beszélünk. A kezdeti tüneteként tapasztalható időjárási szélsőségek közé tartozik az is, hogy a felmelegedéssel együtt a légkörben keringő pára mennyisége is megemelkedik – ez elméletben több csapadékot eredményezne, de a Földön sajnos ez sem egyenletesen oszlik el, sem térben, sem időben.

A Magyarországon tapasztalható változások

A szélsőségekhez tartozik, hogy hazánkban bár az összes lehulló csapadék mennyisége egyelőre csak nagyon lassú átlagos csökkenést kezdett mutatni, valójában ez nagyon csapadékos és nagyon száraz évek váltakozásában nyilvánul meg. Az éven belül lehulló csapadék is közel azonos mennyiségben, de egyre kevesebb csapadékos napon keresztül érkezik, azaz az esőzések intenzitása nő – ilyen özönvízszerű, heves esőkre egyre gyakrabban számíthatunk, köztük hosszú száraz és forró periódusokkal.

Felkészülés az extrém esőzésekre

A sok csapadék pusztító hatását mérsékelhetjük, és megakadályozhatjuk a termőréteg elhordását, ha megfelelő talajművelést alkalmazunk, és biztosítjuk az állandó növényborítottságot. A gyengébb szerkezetű növények leverését megakadályozhatjuk, ha felső fás szárú növényzettel védjük őket. Érdemes felkészülni a felhasználható esővíz gyűjtésére, amivel az elvezető csatornák szűk keresztmetszetének problémáján is segíthetünk.

A belvízkárok elhárítása

Tartós belvizek esetén a talaj felső rétegében, a felső vízzáró réteg fölött annyi víz gyűlik össze, hogy a további elnyelésre már nem képes, és tulajdonképpen a talajvíz felszíni vízzé válik. Ez a természetes vizes élőhelyeknek kedvez, de a termesztett növények közül nem sok képes elviselni. A megoldás mégsem a kontrollálatlan elvezetés, hiszen később még ez a víz nagyon jól jönne, hanem egyrészt a szántóföldi növénykultúra helyes megválasztása, másrészt a vízvisszatartás azokon a területeken, ahonnan a belvíz összegyűlik.

Várható villámárvizek

A villámárvizek a hirtelen lezúduló sok csapadék hatására korábban a hegyi vízfolyásokra voltak jellemzők, napjainkra azonban az alföldi jellegű területeken is megjelentek, ahol a talajnak kicsi a ejtése, és a csapadékelnyelő képessége sem megfelelő. Tipikus hibája ez a túl sok lebetonozott, beépített felületet tartalmazó nagyvárosainknak.

Gazdálkodás a vízvagyonnal

A lehulló csapadék kezelésének a legrosszabb módja az, ha minél gyorsabban meg akarunk szabadulni tőle, azaz elvezetjük, vagy hagyjuk elfolyni a Kárpát-medencéből. Az aszályos időszakok átvészelésére a talajba való lassú elszivárogtatás a jó módszer, vagy a tározókban való vízvisszatartás, ahonnan szintén a talajon keresztül táplálhatja a környező területeket.