Az intézmények felkészítése klímavédelmi intézkedésekkel

Az intézmények felkészítése klímavédelmi intézkedésekkel

Amikor a klímaváltozás elleni védekezés kapcsán azt mondjuk, hogy élehető környezetet szeretnénk biztosítani magunknak, a környezetvédelem céljaként az ember megóvását határozzuk meg. Életünk legfontosabb színtere persze saját házunk, lakásunk, kertünk. De e mellett egy nagyon fontos szeletét, ébren töltött óráink jelentős részét töltjük otthonunktól távol, iskolában, munkahelyen, különféle intézményekben.

Milyen, intézményi szintű tevékenységek hatnak leginkább klímánkra?

A klímavédelmi intézkedések egy jelentős része ezekre a helyszínekre is ki kell terjedjen, a szükséges változtatások lehetőségét ezekben is fel kell mérni, és tervet kell készíteni a végrehajtásukra. A betervezett cselekvési irányoknak természetesen nem muszáj minden esetben azonnal és kötelező érvénnyel megvalósulniuk. A sorrendet a szükségszerűség és a lehetőségek összehangolása alakítja ki; a lényeg csak az, hogy lássuk mit szeretnénk, és használjuk ki az adódó lehetőségeket.

Lényegében az iskolában és a munkahelyeken is ugyanazok a mindennapi tevékenységek határozzák meg a kisközösség környezetre rótt terheit, amelyek kicsiben egy-egy család életében is megjelennek. Az étkezés, utazás, a víz és az energiaigény, a felhasznált anyagok és a már használaton kívüli hulladékok mennyisége és minősége. Az iskolában, munkahelyen azonban mindezek hatásai sokszorosan jelentkeznek, attól függően hány ember értékei adódnak össze, és mennyire hanyagoljuk el a folyamatos fejlesztéseket, javító intzékedéseket.

Jó példák, hasznos ötletek

Akár az iskolában, akár a munkahely irodájában, a papírspórolás klasszikus módszere a kinyomtatott lapok újrahasznosítása. Egyrészt az egy oldalasan nyomtatott papírok hátuljára még egy csomó papírigénes műveletet elvégezhetünk, használhatjuk jegyzetelésre, vázlatkészítésre, dolgozatírásra… Másrészt a nyomtatást eleve végezhetjük két oldalas formátumban, így felannyi papír kerül felhasználásra. De még környezettudatosabbak vagyunk, ha nyomtatás előtt mindig jól végig gondoljuk, szükségünk van-e egyáltalán arra az adott dologra kinyomtatott formátumban.

Az intézményi működés része egyre több helyen az italautomaták működtetése, főként a klímaváltozás tükrében, ahol a dolgozók részére elvárás az ivóvíz biztosítása. Bár erre a csapvíz is tökéletesen alkalmas lenne (és a legkisebb környezeti terheléssel járna), ha már folyosói automatát üzemelünk be valahol, keressünk olyan lehetőséget, amely újratölthető palackokkal kerül felszerelésre, vagy hálózati vízforrásra kapcsolható. Az eldobó csomagolásos automaták ideje lejárt, mint ahogy az eldobható poharaké is – ha mindenki beviszi a saját poharát, évente több ezer műanyag hulladékot megspórolhatunk, s vele rengeteg üvegházgázt is.

Élhető munkahely, élhető iskola

Az intézmény működtetésében nagyon hasznos lehet egy energetikai felmérés készítése. Szó szerinti értelemben is, hiszen ennek nyomán energiahatékonysági intézkedéseket, korszerűsítéseket indíthatunk meg, amelyek az intézmény pénztárcáját is kímélik hosszabb távon.

A munkahelyi és iskolai étkezdék működtetése során ügyeljünk a helyi szolgáltató, helyi alapanyag elsődlegességére a beszerzésekkor. Igy lerövidülhet a beszállítási lánc, és olcsóbbá és környezettudatosabbá is tehetjük a konyhát.

Az intézményen belül egyértelmű feladat a hulladék szelektív gyűjtése. Ám még ennél is fontosabb lenne a hulladék keletkezésének megelőzése! Tekintsük át, milyen típusú hulladékok gyűlnek össze, azok honnan származnak, és hogy akadályozhatnánk meg előre tervezéssel, módszer vagy viselkedésünk megváltoztatásával a keletkezésüket!

A munkahelyen az alkalmazottak, az oktatási intézményekben a diákok közlekedési szokásait is meg tudjuk változtatni, ha megteremtjük a feltételeket arra, hogy kedvezőbb legyen számukra a környezetbarát közlekedés választása. Ez lehet roppant egyszerű, vagy költségesebb is; a váltócipős rendszer a gyalogosan közlekedők dolgát könnyíti meg, az új kerékpártároló, vagy őrzés biztosítása a bicajoknak a kerékpárral érkezőkét, a bérletvásárlás támogatása a tömegközlekedést használókét.

Az iskolák, munkahelyek esetében is fontos a természetes fény használata a megvilágításhoz! Ezzel nem csupán energiát spórolunk meg, de egészségügyi költségeket is – a rossz megvilágítás a szemproblémák első lépése lehet.

Bár az intézményekben közösségi tereket fűtünk, nem mindegy hogy mennyiért, és milyen károsanyag-kibocsátás mellett. A fűtött légtér megőrzésének hatékony módja, ha a nagy forgalmú bejárati ajtókon belül egy második légtér leválasztót alakítunk ki, dupla ajtóval, vagy akár függönyök segítségével.

Az intézmények nagy felületű teteje sok mindenre alkalmat ad – akár napelemes rendszerben gondolkodunk, akár tetőkertet és pihenőteraszt alakítanánk ki, de ha csak az esővíz külön gyűjtéséről gondoskodunk, máris nagyot léphetünk előre a takarékosságot illetően.